Mit gondolsz, te képes lennél egyedül élni? 

Ma, amikor szinte divat egyedülállónak, szinglinek lenni, mindenki rávágja, hogy igen, persze. De miközben szavakban ezt mondja, sok ember kétségbeesetten ragaszkodik a társas magányához, ahhoz a kapcsolathoz, ahol megalázzák, esetleg verik.

Én sem vagyok a válás híve. Igen, egy gyereknek családban a helye. Igen, tudom, hogy egyedül nehezebb anyagilag. Igen, tudom, hogy „egyébként” jó ember. De… Család-e az, ahol az anya retteg apától? Anyagilag segítség-e, ha valaki minden pénzt alkoholra, vagy drogra költ? Biztos, hogy van logikus magyarázata annak, hogy maradsz?!

A függőségeknek az a közös tulajdonságuk, hogy egy idő után a függő személy rájön, hogy nem logikusak a cselekedetei, de nem képes rajtuk változtatni. Nem tud másként viselkedni, másképp érezni, nem elmenni a kocsmába, nem megkeresni a dílert. És nem tud kilépni a rossz, vagy akár veszélyes kapcsolatból.

Egy anyaotthon szociális munkása panaszkodott, ahová bántalmazott nők menekülnek a gyerekeikkel. Segítséget kapnak, fedelet a fejük fölé, pszichés támogatást, védelmet az erőszakoskodással szemben. És az a tapasztalatuk, hogy többségében néhány hét után ezek a nők visszamennek a férjükhöz. Tudják, hogy nem fog semmi sem változni, tudniuk kell, de egyszerűen képtelenek egyedül maradni.

Mások nem jutnak el idáig, „csak” egyik rossz kapcsolatból ugranak fejest egy másikba, mintha keresnék, hogy ki alázhatja meg őket jobban. A kapcsolat elejétől azt üzenik a másiknak, hogy töröld belém a lábadat nyugodtan, velem bármit megtehetsz. Ezek a nők hajlamosak feladni a munkahelyüket, a lakásukat, néha még a gyermekeiket is, csak hogy annak a férfinak megfeleljenek. És ha a „társ” menni akar, akkor maradék önbecsülésüktől is megszabadulva könyörögnek…

Igen, ez pont olyan, mint a drog. Ha te saját magadat csak a párod szemüvegén keresztül tudod nézni, te magad is függő személy vagy. Társfüggő, codependens. Ez a fajta függőség a legtöbb szenvedélybeteg házas- vagy élettársánál kialakul (de nem csak náluk). Így aztán kölcsönösen egymás függőségét tartja fenn a pár. A társfüggő ugyan panaszkodik, de az irracionális félelem a másik elengedésétől visszatartja mindenféle változástól. A pár másik fele pedig közben a saját függősége érdekében (hiszen szüksége van „kiszolgáló személyzetre”) erősíti ezt a függést, tovább rombolja az önbizalmat.

Ha társfüggő vagy, bizonyára nagyon megrémítene, ha azt mondanám, hagyd ott a párod. Megnyugodhatsz, nem muszáj. De változnod muszáj, ha kiutat szeretnél a jelenlegi állapotokból. Nem, nem kell mindig megfelelned. Igen, egyedül is értékes ember vagy. 

Bár van, hogy elkerülhetetlen, de általában nem vagyok a válás híve. A változásé azonban mindenképpen. Kérj segítséget a változáshoz, változtatáshoz. Nagyon jó megoldást nyújtanak erre az önsegítő csoportok, ahol egymást tudjátok az úton tartani és egymás önbizalmát erősíteni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük